Kedves Olvasó!
Korábban ígéretet tettem egy „Fald fel Amerikát” blogbejegyzés készítésére. Akik esetleg nem ismerték ezt az egyébként szerintem végtelenül szórakoztató, valószínűleg nem véletlenül szigorúan ebédidőben sugárzott TV műsort azoknak egy kis ízelítő: a műsor házigazdája minden részben bemutatott 1-2 éttermet valahol Amerikában (haha), ahol indokolatlan mennyiségű és híresen jó minőségű fogásokat szolgálnak fel, pl.: méteres óriáspalacsintát, vagy óriás taco-t, stb. Ezen a linken bele is nézhettek egy epizódba.
Az volt az elképzelésem, hogy két ilyen bejegyzést írok, az egyikben bemutatom Nektek, hogy, ha elmegy itt boltba az ember, akkor milyen elképesztően random, vagy éppen nagyon is hasznos dolgokat lehet venni, mekkora a választék, és hogy valóban akkorák-e a kiszerelések, mint ahogyan azt otthon a TV-ben látjuk, stb.
(A második részben arról írok majd, hogy miket ettem itt NYC-ben) :3
A mai bejegyzésemben nem is fogom túlzásba vinni a rizsázást, beszéljenek inkább a képek, hogy miféle „csudák” vannak itt. Azért néhány kommentet majd hozzáfűzök 1-1 képhez, ami, talán, mondjuk úgy, hogy további magyarázatra szorul, vagy esetleg annyira jó/ rossz, hogy mindenképpen le kell írnom :D
Akkor vágjunk is bele :)
A következő néhány képen szerintem jól látszik, hogy mennyire fontos itt az embereknek a "brand", a márka, és mennyi mindent el lehet adni azzal, hogy ráírod például, hogy ez "McDonalds-os kolumbiai kávé", (egyébként őszintén nem értem, hogy mi ösztönöz valakit erre, hiszen a Mekis kávé szinte mindenhol nagyon rossz) vagy éppen Jack Daniel's édescsípős szósz (ami, azért bevallom eléggé izgatja a fantáziámat :D)
Habos kávéimádok figyelem!!! A Coffee Mate ilyen tejeskávéba (vagy akár espressoba) való tejszínes lötty, ami mindenféle ízűvé változtatja a kávét, őszintén szólva elképesztően finom mogyorós vagy éppen vaníliás tejeskávét lehet vele csinálni, más kérdés, hogy egyébként ez is ilyen úri huncutság, amiről talán jobb is nem tudni mi van benne :D Mindenesetre nagyon finom (és drága) :D
Igen, tehát hiába híres világszerte a kolumbiai kávé, Amerikában minden kávézónak megvan a saját kávéfajtája, így az ember vehet Starbuck-os kolumbiai kávét vagy éppen McDonalds "márkájút". Szegény kolumbiai gyakornoktársaim meg agyvérzés kaptak mikor meglátták :D
És akkor eljutottunk az "alkohol-témához". Amerikában közterületen egyáltalán nem lehet inni. Ez egy magyar egyetemista fiatalnak őszinte nagy szívfájdalma lehet, hiszen New Yorkban fantasztikus helyek vannak arra, hogy az ember kiüljön kicsit néhány barátjával és egy üveg borral valahova társasági életet élni.
Alkoholt alapvetően nem sok helyen lehet kapni, általában speciálisan "likőr-boltokban" árulják őket, de azért a nagyobb áruházok polcain megtalálható általában sör, bor és egyéb, relatíve alacsony alkoholtartalmú ital. Ami a kevert "lónyálak" (értsd. koktélok, és őszinte bocsánat mindenkitől, aki ezeket imádja, no offense, csak én nem szeretem) kedvelőit illeti, ez itt maga a mennyország, hiszen, ahogy a fenti képeken is látszik, külön polcot tartanak fenn az amerikai boltok arra, hogy "mivel is kéne/ lehetne bekeverni az alkoholt". Kedvencem a tequilához való "epresmargarita" koktélalap, amit már csak azért is kipróbálnék, mert annyira borzalmasan néz ki, de lehet, hogy egyébként nagyon finom (Coffee Mate példájából kiindulva). Ha lesz hozzá szerencsém, mindenképpen updatelek :D
Elképesztően nagy választékban vannak sörök, de itt elsősorban az amerikai termékeket preferálják, amik, valljuk be, annyira nem jók (általában az itteni sörök nagyon gyengék, ízük nagyon nincs, szóval sem utálni, sem szeretni nem nagyon lehet őket).
Az üdítők ízválasztéka egyszerűen végeláthatalan, de tényleg... Ez tipikusan a "minden IS" van esete. Őszintén szólva, egyik-másik egészen ijesztő, de már csak kiváncsiságból is kipróbálja az ember "mikor, ha nem most" alapon. A gyömbéres-lime-os (bal oldali, zöld) diet Coke eddig a nagy kedvenc.
De... inkább negatív élményekről tudok beszámolni, bár, be kell vallanom, nem semmi kombinációkkal próbálkoztam :D
A "nagyon amerikai" Dr. Pepper Diet még talán sokkal borzalmasabb, mint amilyen a sima, ami otthon is kapható néhány helyen. Ez mondjuk nem okozott nagy meglepetést, azt kaptam, amit vártam, hogy borzalmas lesz.
Aztán a következő szint már a "szeretek veszélyesen élni" kategóriába tartozik, amikor a sós-karamellás Monster jegeskávéval tettem egy próbát (itt most mindenki csodás magyar szóval élve ízlelgesse ezt a gondolatot: sós-karamellás energiaital jegeskávé) :D
.......
Ha már mindenki totálisan rosszul lett, akkor elárulom, hogy annyira nem is rémes, mint ahogyan hangzik, de maradjunk annyiban, hogy inkább nem veszek többet ilyet :D
Hogy valami inkább pozitívval zárjam a sort...
Amerikában nyilván mindenből van mogyoróvajas verzió, az én legnagyobb örömömre, mert egyszerűen imádom a mogyoróvajat (otthon is mindig csináltam "suchorganicbioházi verziót"). Nem meglepetés ezért, hogy mindent kipróbálok, ami mogyoróvajas, nagy kedvenc eddig a lenti Snickers volt (igen, már csak a csomagolását fotóztam le... gyorsan elfogyott :D)
A kiszerelések méretéről ezzel az egyetlen lenti képpel szeretnék megemlékezni :D
És végezetül "for fun":
Mindenki Marika nénije betört az amerikai piacra sportruházati márkájával:D
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
